Tanúsítvány

SSL Certificate

Füles Odú blog

A hajhullásról…

FB
2014.01.30 18:26

A hajhullás… hát az egy érdekes dolog. furcsa… Néha fájdalmas, néha vidám. 

Mivel szeretek mindenre előre felkészülni nagyon jól tudtam, hogy ilyen kemoterápia alatt elkerülhetetlen és bizony a hajam mind ki fog hullani. Hát a kezdeti rossz érzéseimet én azzal igyekeztem elhessegetni, hogy erre szükség van. Tehát a hajhullás egyenlő lett a gyógyulással. Szinte vártam, hogy elkezdjen hullani… mert ugye én utálok várni, főleg azt utálom, ha nem történik semmi… tehát az én fejemben a hajhullás volt az a valami, aminek történnie kellett ahhoz, hogy tudjam a kezelés hatni fog. Az elején egyik nap gondoltam egyet és a szép hosszú hajam levágtam vállig érőre, hogy ha eljön az idő, ne sajnáljam majd annyira. És nem akartam várni addig, amíg hullani kezd, úgyhogy akkor, amikor megbeszéltük a kezelést, rögtön elkezdtem megfelelő kendők és sapkák után kutatni, elmentünk megnézni parókákat… Csak hogy tudjuk milyen a felhozatal… (Ez a téma később bővebben). Ez a módszer pedig nagyon bevált. 

Körülbelül az első kezelés után két héttel kezdett hullani… minden nap egyre jobban. Két hétig bírtam. Reggel és este a kezemmel szépen kihúzgáltam azokat a tincseket, amiket mar csak a szentlélek tartott ott… minden alkalommal egyre nagyobb lett a kupac. Pár nap múlva már annyira hullott, hogy kénytelen voltam sapkában lenni állandóan, mert különben mindenhol ott maradt egy részem. Szóval két hét… Utána jött a hajvágó gép. Az első egy-két héten nem nagyon mertem itthon se levenni a sapkám… féltem a reakcióktól. Most már nem gond… sokszor van melegem akkor is simán elvagyok itthon sapka nélkül, és senki nem néz rám “furán”. Mármint itthon… máshol… Nem mondom, hogy sose éreztem magam rosszul, mert kopasz vagyok. Sőt vannak napok, amikor kimondottan rossz. Mert bármennyire tudom, hogy ez ezzel jár, majd visszanő… azért lány vagyok… egy olyan lány, akinek pár esetet leszámítva mindig szép hosszú haja volt. És hiányzik.
Van, hogy úgy érzem van hajam… mintha össze lenne fogva és olyankor hátranyúlok, hogy kivegyem a gumit belőle… de nem tudom… olyankor tényleg rossz érzés… 

Általános csodamondat a “jaj ne aggódj, majd visszanő” hát ja… de most nincs… Azzal, hogy majd, nem sokra megyek éppen most. Nekem a hajam éppen most kellene… Például mert van egy csomó menő hajcsavaróm, amit még nem tudtam kipróbálni se. Meg, mert vannak szép színes hajgumijaim, meg csattjaim, és én azokat hordani akarom.  Van, hogy zavar a sapka meg a kendő… van ám parókám is, iszonyú jól néz ki. Azt hiszem, ha egyszer kinő a hajam… jó ideig nem fogok sapkát felvenni, még akkor sem, ha a hegyről jegesmedvék gurulnak lefelé.