Orvos válaszol: amit az áttétekről tudni kell

Hogyan lesznek egy daganatnak áttétei?

„A daganatos sejtek, ahogy osztódnak és szaporodnak, egyre inkább lesz közöttük olyan sejt, amelyik képes leválni a daganatos szövetmasszáról és képes lesz vándorolni. Vagy a környezet felé, vagy a nyirokerekbe, vagy a vérerekhez eljutva. Ha azon át tud jutni, akkor a véráramba, és ott keringeni kezd a többi vérben lévő sejttel együtt. Ahol számára otthonos helyet talál, ami egyes daganattól függően más-más hely szokott lenni, ott kitapad az ér falára, majd átjut rajta, és a környezetbe jutva elkezd osztódni, és áttét képződik.”

Mit kell tudni a nyirokcsomó áttétekről?

„A nyirokutakba bejutott ráksejt a nyirokcsomó szűrő tulajdonságának megfelelően, amíg nem túl nagy tömegű, ottmarad. Vagyis a nyirokcsomók sorosan helyezkednek el a nyirokerek útvonalán, és a daganatsejtnek, ha messzire akar jutni, át kell jutnia rajtuk. Korai daganat esetén azonban már az első nyirokcsomókban kiszűrődik, és nem jut tovább. Ez az értelme a sentinel, vagyis őrszem nyirokcsomó biopsziának, mert ha abban nincs daganatos sejt, akkor nem valószínű, hogy a következő lépcsőben lenne. Ha ott van, de nagyon kevés, akkor a mikrometasztázis vagy izolált daganatsejt esetén úgy kell tekinteni, mintha nem is lenne ott baj. Ha nagyobb tömegű daganatsejt van, 3-nál több őrszem nyirokcsomóban is volt daganat, ha a nyirokcsomó tokját áttöri, akkor az érintett szervhez tartozó (most emlő daganatról beszélünk, tehát a hónalj) nyirokcsomó régióban lévő nyirokcsomókat el kell távolítani. Amennyiben nem mutatható kóros nyirokcsomó máshol, a következő lépcső ebben az esetben a kulcscsont feletti régió, akkor nagy esélye van, hogy a nyirokutakon nem tudott tovább terjedni a daganat.”

Mikor beszélünk korai stádiumú daganatról?

„Korai, azaz nagy eséllyel gyógyítható emlődaganatok azok, amelyek a diagnózis idején műthetőek, azaz nem túl nagyok (<5 cm), mobilisek, nem kapaszkodnak össze a mellkasfallal, nem okoznak emlőgyulladásos tüneteket, illetve a hónalji nyirokcsomókban, ha van is áttét, akkor azok is mobilisek, eltávolíthatók, és távolabb (más szervben, vagy távolabbi nyirokcsomóban) nincs áttét. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a hónalji nyirokcsomóban volt áttét, a betegnek korai, azaz igen nagy eséllyel gyógyítható emlőrákja lehet. A kiegészítő kezeléseket a keringésbe bejutott daganatsejtek elpusztítása céljából adjuk, illetve a sugárkezelés a környezetbe esetleg elvándorolt daganatos sejteket kívánja elpusztítani.”

Miben különbözik egy korábbi stádiumú daganat, és egy áttétes daganat kezelése?

„Helyileg előrehaladt rák a környezetet, más szövetet is beszűri, vagy nagyméretű, illetve a nyirokcsomók is lehetnek akkorák, hogy a környezettel összekapaszkodnak. Az ilyenkor adott kemoterápia célja, hogy annyira zsugorodjon a daganat, hogy biztonságosan eltávolítható legyen. Jó esetben, bizonyos emlőrák típusokban a kemoterápia 20%-ban képes a daganat teljes elpusztítására, a szövettani mintában már nem lesz élő daganatsejt kimutatható. De ezt csak a pontos szövettan jelzi. Ha egy betegség már a vérereken keresztül is adott áttéteket, akkor nagyon kevés kivétellel (pl. hererák) nagy baj van, és nem mondhatjuk azt, hogy gyógyítható a betegség. A daganattömeg megkissebítése csak egyes daganattípusoknál hoz terápiás előnyt, hisz a többi daganatos szövet, áttét nyugodtan növekszik, szaporodik és terjed. A műtét tehát felesleges megterhelést jelenthet, anélkül pedig műtétet indikálni, hogy reálisan hasznot várnék tőle, nem jó.”

És ez nálam így néz ki…

„Nálad ugye az volt, hogy a májadban is volt áttét. Kezelés után minden megkisebbedett, és van arra remény, hogy csak azon az egy helyen tapadt meg áttétes sejt a májadban, a többi keringő daganatos sejt talán elpusztult, illetve pusztul a hormongátlás hatására. Sugárkezelést azért nem adtunk, mert nagyobb az esélye, hogy a véráramon keresztüli áttét legyen még jelen, mint hogy az emlőben kicsit leválva a daganatos masszáról kissé távolabbi daganatos szövetek legyenek. Jelenleg tehát nincs benned kimutatható daganat, de őszintén megmondva daganatos sejtecskék, sejtcsoportok lehetnek.”

Mi a különbség a palliatív kezelés, és a hospice ellátás között?

„A palliatív kezelés azt célozza, hogy a daganat okozta tüneteket csökkentsük, anélkül hogy a gyógyulásra esélyünk lenne. Tehát ha egy áttétes daganatos betegnél pl. kemoterápiát adunk, remélhetőleg a daganat pusztul, kevésbé tudja az agresszív tulajdonságait használni, a terjedése átmenetileg megáll. Ha a mérete csökken, akkor az általa okozott tünetek is csökkennek. Ha például a fájdalmas csontáttétet besugarazom, akkor a fájdalom csökkenhet. Tehát a palliatív onkológiai kezelés célja, hogy lehetőleg jobb életminőségben, hosszabb ideig éljen a beteg. Aktívan onkológiai kezelést alkalmazok, és emellett a mellékhatások miatt szupportív, azaz kiegészítő terápiát alkalmazhatok, pl. fehérvérsejtszám emelő injekciót, vagy hányingert csökkentő kezelést. Amikor már úgy gondoljuk, hogy az aktív onkológiai kezeléssel nem érhetünk el érdemi eredményt, többet ártanánk, mint használnánk (esetleg a beteg zárkózik el a kezeléstől) akkor javasoljuk a hospice ellátást. Ekkor tehát a daganatot szabadon hagyjuk, és csak a tüneteket, panaszokat szeretnénk csökkenteni. Pl. ha nem tud rendesen táplálkozni, akkor táplálás, fájdalom miatt fájdalomcsillapítás, stb. és még ekkor is fontos a mozgásterápia. De magával a daganattal már nem.”