Füles Odú blog
Orvos válaszol: amit a thermoablációról tudni kell
Egy újabb szakértős bejegyzés, most a másik csodadoktorommal. Emlékeztek még, amikor arról meséltem, hogy valami fura technikával megbizgerálták a májam, és ettől most nekem jobb? Azóta többen is kérdezték, hogy mi volt az a dolog, és másoknak is lehet-e, és hogyan működik, úgyhogy itt volt az ideje kifaggatni a témában leginkább illetékes kapcsolatomat.
Ő pedig Dr. Deák Pál Ákos radiológus szakorvos és intervenciós radiológus a SE Transzplantációs klinikáján és a Premier Med Egészségközpontban.
Sokan kérdezték, hogy mit csináltunk a májammal, szóval kezdjük a legelején. Szóval mit is?
„A te májadat mikrohullámú ablációban részesítettük, ez részben hasonlít az RFA-ra. Mindkettő thermoablációs technika, ami azt jelenti, hogy a daganatokat megszúrva hőt közlünk velük, a kezelőtű segítségével, ezáltal megfőzzük/sütjük az egyébként hőre érzékeny daganatsejteket.”
Milyen betegségeknél alkalmazhatók ezek a beavatkozások?
„Ez a kezelési mód, tehát a hőabláció számos területen és szervben használható, az alkalmazások köre évről évre bővül. Lényegében kimondható, hogy ott alkalmazható, ahová egy képalkotó vizsgálat (általában UH vagy CT) vezérlésével egy tűt úgy el tudunk juttatni, hogy közben ne szúrjunk át olyan szervet, amiből nagy baj lehet. Leggyakrabban a máj, vese, csont, tüdő olykor a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatai a célpontok, de jóindulatú elváltozások is kezelhetők mind a májban (haemangioma, adenoma, fokális noduláris hyperplasia – FNH), mind pedig a vesében (angiomyolipoma). A fentiek mellett a visszeresség, horkolás, bőrgyógyászati betegségek is gyógyíthatók, ami pedig az egyik legnagyszerűbb, hogy segítségével a pajzsmirigy jóindulatú betegségeinek nyitott műtéti megoldása is elkerülhetővé válik. A pajzsmirigy túlműködést okozó adenoma, és a kozmetikailag zavaró strumagöbök egyaránt jól kezelhetővé váltak, kórházi bennfekvés nélkül.”
Mi dönti el, hogy egy rosszindulatú elváltozás kezelhető-e így?
„A daganatos elváltozásokat akkor kezeljük, ha valamilyen képalkotó vizsgálattal (CT, MR, PET-CT) látható daganatszövetet detektálunk, és azt esetenként szövettani mintavétellel is igazoljuk (ha a mintavétel nem jelent esetleg nagyobb kockázatot, mint a kezelés). Lásd a te apró mütyüröd, ami közvetlenül egy nagy májér mellett volt.” – mütyüüüüüür? Már akinek ugye…
„Kezelhetők tehát daganatok és azok áttétei is, egyelőre kivétel az emlőben lévő daganat, valamint az agydaganat – itt még kutatások folynak a hatékonyságról.”
És mi történik a „hőkezelt” résszel? Tényleg egy olyan széndarab marad, amilyennek az ultrahangon látszik?
„Az elpusztított daganatsejteket a fehérvérsejtek lebontják, idővel a helyén egy heg látszik.”
Ha egy daganat hagyományos módon nem műthető, de ezzel ki lehet nyírni, akkor ugyanolyan hatékonyan javíthatja a túlélést, mint egy nagy műtét?
„Igen, bár az RFA, MWT kezelésen átesett elváltozásból nem készül szövettani preparátum (mint a kivágott tumornál), így pontosan nem lehet látni, hogy a széli részeken maradt-e daganatsejt. Éppen ennek kivédésére alkalmazzuk a biztonsági zónát, ami azt jelenti, hogy a tumor átmérőjénél legalább egy centiméterrel nagyobb átmérőjű területet kezelünk.”
Én egy éjszakát voltam bent, általában ennyi elég is? Nem kell annyi ideig kórházban lenni, mint hagyományos műtéteknél?
„A hőablációs kezelések (mikrohullám és rádiófrekvencia) altatásban történnek, helyi érzéstelenítést követően (a pajzsmirigynél elég a helyi érzéstelenítés). Ez az esetek többségében vénás altatást jelent, és egy-két napos kórházi bennfekvést igényel, a pajzsmirigy ambulánsan kezelhető.”
És a bónuszkérdés, amit nem hagyhattam ki. Mit üzenünk azoknak, akik szerint a biopszia szörnyen rossz és csak arra jó, hogy a ráksejteket szétszórja?
„Minimális az esély a daganatsejtek szóródására, ezt jóval felülmúlja a pontos szövettani diagnózis jelentősége.”