Füles Odú blog
Krónikus… jelentése: elhúzódó, hosszan tartó…
Múlt héten megjelent egy cikkem NLCafe-n, amiben arról meséltem, milyen áttétes rákkal élni. Hát tudjuk, hogy ritkán írom azt, amit elvárnak… Most például arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy az áttétes rák, olyasmi krónikus betegség, mint mondjuk a cukorbetegség. Ez egy tök egyszerű magyarázat, hiszen egyik sem gyógyítható, gyógyszerrel karban lehet tartani, és lehet vele élni. Egészen egyszerűen mert ez így van. Persze biztos nagyobb hatást értem volna el, ha arról írok mennyire szörnyű ez, és amúgyis a halál karma, meg szegény én… de ha egyszer nem az a cél, hogy az embereket ijesztgessük?
Volt egy reakció, amit nem nagyon tudok hova tenni. Mármint ha akarom, de. Az volt, hogy ez egy rossz hasonlat, gondolom mert ha valakinek áttétei vannak, abba illik belehalni, bezzeg a cukrosok azoknak bulika az életük. Nyilván nem azt mondom, hogy a kettő ugyanolyan szar. A cikkben is leírtam, hogy van egy erős különbség, de úgyis hiába magyarázom, aki akarja érti, aki nem, annak meg …
Na de akkor! Ha így nem megy, akkor majd máshogy. Tehát az áttétes mellrák nem jelent halált, megfelelő kezelésekkel krónikus betegség lehet belőle, amivel akármeddig is együtt lehet élni, ha az ember szerencsés. De nézzünk pár számot…
Adott évben diagnosztizált mellrákos betegek közül kb. 10 %-ot már eleve áttétes betegként fedeznek fel, a többiek közül pedig 30%-nak fognak valamikor, bármikor áttétei kialakulni, úgy értem az élete során. Lehet, hogy csak majd ötven év múlva. Na nekik vannak szüleik, gyerekeik, nagybácsijuk, nagynénijük, unokájuk, meg mindenféle családtagjuk és barátaik. Nekik nem jó, mondhatnám rossz, ha a mellrákot gyilkos kórként, halál karmaként vagy hasonló igen sötét dolgokként emlegetjük.
Adatok: 2016-ban 2223 nő halt meg mellrákban (egész nap a KSH eldugott bugyrait böngészem, úgyhogy nyugodjunk meg, ennél hitelesebb nem is lehetnék). Na, ők mind áttétes betegség miatt haltak meg. Ami semmiképp nem jelenti, hogy a mellrák borzalmas halálos kórság lenne, azt viszont igen, hogy senki nem hal bele egy korai stádiumú betegségbe, amíg az úgy is marad. Utána se pm feltétlenül. Ez fix. Ebből mi következik? Hogy akinek van a mellében egy csomó, az abban a pillanatban éppen nem ácsingózik a halál karmai között. Ott az ember csak akkor, ha már orvosilag nem tudnak segíteni.
Csak példaként. Ugyanebben az évben 34927 nő halt meg a keringési rendszer betegségeiben, 3341 nő halt meg tüdőrákban és 3285 nő halt meg a légzőrendszer nem daganatos betegségeiben, 2556 az emésztőrendszer nem daganatos betegségeiben, 2214 nő halt meg a vastag- és végbélrák miatt, 2072 nő halálát okozták mentális és viselkedészavarok, 1725 nő halt meg endokrin és anyagcsere betegségekben, 1122 pedig hasnyálmirigyrákban… durva számok igaz?
Szóval ezek a betegségek okozzák a legtöbb nő halálát. A sorban a mellrák ötödik… igazából csak ennyit akartam.
2018 van, az orvostudomány hihetetlen tempóban fejlődik, egyre többet tudnak, például a mellrákról is, és egyre jobb gyógyszerek vannak, amikkel nem csak meggyógyítani tudják, hanem az áttéteteket úgy pofán vágni, hogy akár évekig ájultam heverjenek. De tényleg, ne mondogassuk már, hogy a mellrák a gyilkos kór, meg ne temessük már se magunkat, se másokat. Persze, vannak, akik meghalnak, de sokkal többen nem, és sokkal többen másban halnak meg, mégsem állnak ki könnyes szemmel, hogy a magasvérnyomás fekete kaszása a hajukat húzgálja…
Egyébként pedig van egy nagyon rossz hírem. Az van, hogy akiknek nincs éppen áttétes mellrákjuk, azoknak sokkal nagyobb az eselyük, hogy a fejükre esik egy cserép, elüti őket a busz, szivrohamot kapnak vagy bármi mást, mint hogy én a rákom miatt ugyanilyen gyorsasággal dobom fel a talpam. Tehát nem ártana mindenkinek elgondolkodni a dolgain, mert senki nem halhatatlan ám, nem kell ahhoz rákosnak lenni, hogy az életnek egyszer vége legyen. Sőt. Az élet veszélyes.
A világért sem szeretnék bunkó lenni, de akik könnyek között sajnálják magukat, közben azért megtesznek magukért mindent? De úgy igazán? Nem csak hm-hm?Vagy szívjuk a cigit ahogy kilépünk a kórház kapuján, meg ülünk a tv előtt, mert az élet olyan farasztó, hogy nem fér bele 20 perc gyaloglás vagy kocogás, nehogy megizzadjunk már, az olyan tré… ugyehogyugye…
És még valami. A hasonlatom pöpec, de a biztonság kedvéért íme a krónikus betegség meghatározása:
Idült. Évekre, évtizedekre elhúzódó, hosszan tartó betegség. Lassú lefolyású vagy egyáltalán nem gyógyuló.
Próbáljunk erre koncentrálni, nem a legrosszabbra. Okés?