Éhes rák, vagy éhes beteg?
A téma nem új, viszont azt mondják mostanában megint nagyon ott van, úgyhogy akkor foglalkozzunk vele. Merthogy, mindig vannak, akik ki akarják éheztetni a rákot, ami szerintem egy nagyon érdekes elképzelés… főleg, úgy ahogy elképzelik.
Szóval ha beírjuk a keresőbe, hogy rák kiéheztetése, akkor egy rakás hitelesebbnél hitelesebb (nem, egyáltalan nem azok, csak a biztonság kedvéért tisztázzuk) oldal ömlik ránk. Ezek itt azt mondják nekem… eskü csak azért írom le, hogy legyen mire reagálni, amúgy nem reklámoznám…, hogy egy rákbetegnek 3-4 hónap kemény tisztító kúra kell a gyógyuláshoz. (Meg az éhenhaláshoz, de ez az én véleményem.) Na, egy kis böngészés után megtudtam, hogy nem szabad cukrot ennem, semennyit sem, édesítőt sem. Meg tejet sem, sőt, semmilyen tejterméket sem. Na, húst meg aztán pláne nem, mert attól meg elsavasodok, jelentsen ez bármit is. A tea, kávé meg a csoki meg egyenes út a föld alá. Nem viccelnek. Állítólag a nap 80%-ának zöldségből, gabonából, meg magokból kéne állnia, mert akkor ha az eddig felsorolt tiltólistás cuccokat egy rákos nem eszi, akkor azzal kiéhezteti a rákot (és minden bizonnyal a gyógyszermaffiát is muhahahaha… ha értitek mire gondolok).
Én bevallom ha ez alapján ettem volna annak idején, akkor mostanra simán feldobtam volna a papucsom. És ez úgy biztos, ahogy most itt ülök a sötétben az ágy közepén. Én ugyanis nagyon korlátozott tápanyagokat tudtam/tudok bevinni a szervezetembe. Például a kemó alatt gyakorlatilag hetekig madártejen éltem. És ez komoly. Az meg ugye tej, meg cukor, meg tojás, abban nem vagyok biztos baj-e.
Hát én mondjuk csak tippelek, de van egy olyan morbid gondolatom, hogy nekem se azért mondta az orvos, hogy ha tudok enni egyek, amit tudok, mert rosszat akar, hanem mert mondjuk viszonylag gyorsan lefogytam volna kórosan, és az a tapasztalatom, hogy a gyenge, fizikailag rossz állapotú beteg egyrészt nem bírja a kezelést, másrészt nem bírja sokáig.
De. Mivel én nem értek hozzá, megbeszéltem Mónival (akiről már mindenki tudja, hogy a kishúgom, és, hogy dietetikus is, ráadásul onkológián IS), hogy segít nekünk tisztába tenni a rák meg a kiéheztetése kérdéskörét. Íme:
Az már remélem egyre inkább szerepel a köztudatban, hogy minden táplálkozási kérdésben dietetikushoz kell fordulni, főleg, ha valamilyen egészségügyi problemája van az embernek. (Mert a törött lábad, cukorbajod, perforált vakbeled se otthon a neten kezeled. Mondjuk jó esetben. – Én.) De valóban, a diétás beavatkozásoknak a rák terápiájában is döntő szerepük lehet. (A “lehet” nagyon fontos kulcsszó. – Én.) Azonban az adott páciens számára megfelelő étrend kiválasztásáig nagyon alapos állapotfelmérés és megfelelő szaktudásra alapozott döntés vezet. Csak, hogy párat kiemeljek, meghatározza az adott betegség, az esetleges társbetegségek, műtétek, a tápláltsági állapot, a kezelés stb. Ezek alapján tudjuk összeállítani a megfelelő diétás terápiát. Éppen ezért, senkinek nem ajánlanám, hogy pár véletlenszerűen összeválogatott cikk, esetleg könyv, (esetleg valami tanácsadó féle elmeletei – Én.) alapján megpróbáljon szélsőséges diétákba kezdeni szaksegítség nélkül.
Ahhoz, hogy biztosan megfelelő helyről kérj tanácsot, hallgasd meg Móniék podcast-ját a témában: Mi fán terem a dietetikus?
Az elméletnek van alapja. Egyre több klinikai vizsgálat van folyamatban azzal kapcsolatban, hogy az éhezés, és a hatását utánzó diéták milyen hatással vannak az egészséges és a rákos sejtekre, és miként hatnak a kemo- és radioterápia hatásfokára. Viszont azt mindenképpen tudni kell, hogy az az “éhezés” kifejezés, amit mi, dietetikusok használunk, az nem ugyanaz, mint amit a hétköznapokban éhezésnek gondolnak. Az általunk előidézett éhezés nem pusztán a különböző tápanyagok megvonása, hanem egy rendkívül nagy alapossággal, minden szempontból megfelelően, a szervezet számára elfogadhatóan összeállított diéta.
Ami a vizsgálatokat illeti, azt már biztosan tudjuk, hogy a daganatos betegségekre jellemző a módosult anyagcsereállapot. A vizsgálatok szerint a rövid távú, terápiás éhezés jól tolerálható és biztonságos, a 72 órás éhezés csökkenti a kemoterápia mellékhatásait. Jelenleg több klinikai vizsgálat is folyamatban van, amelyek az éhezés hatását utánzó diéták hatását vizsgálják (emlő- és prosztatarákos betegeknél). Az eddigi eredmények alátámasztják a rákellenes hatékonyságot. Azonban, hogy ezek a gyakorlatban is elterjedjenek, még sok hosszútávú, és nagy esetszámú kutatás, vizsgálat eredményére lesz szükség, és ekkor is szoros egészségügyi kontroll szükséges a rövid diétás megszoritások mellé.
Semmiképp ne kezdjen neki senki az ész nélküli koplalásnak, hiszen egy rosszul összeállitott étrend nem a rákos sejtek kiéheztetését és ezáltal a gyógyulást fogja eredményezni, hanem hiányállapotokat, hiánybetegségeket, állapotromlást, a kezelések késleltetését, rosszabb esetben leállitását vagy életveszélyes cachexiat. Nagyon fontos, hogy hosszútávon a szervezet hozzájusson minden, számára életfontosságú tápanyaghoz és a kellő mennyiségű energiához, hiszen ez alapfeltétel a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Összességében azt javasolnám, hogy semmiképp ne álljanak neki önkezelésnek nem hiteles források alapján, hiszen ezzel több kárt okozhatnak, mint hasznot. A kezelések minden összetevőjének, pozitiv és negativ hatásának mérlegelését bizzák a megfelelő szakemberre. (Aki diplomás dietetikus. – Én.)
Ha érdekelnek a táplálkozással kapcsolatos információk, kövesd Facebook-on az Ebédszünet podcast – hitelesen a táplálkozásról oldalt. Ha pedig kérdésed van, csatlakozz az Ebédszünet Facebook csoporthoz, ahol két szuper dietetikus várja a kérdéseket.