Az áttétekről

Ha egy daganat a környezetét, a környezetében lévő szöveteket is beszűri, jelen van az elsődleges regionális nyirokcsomókban, akkor az helyileg előrehaladott betegség. Ide tartoznak a nyirokcsomóáttétek. Ez a mellrák II. és III. stádiuma. Ha tovább terjed és megjelenik más, távolabbi szervekben vagy távoli nyirokcsomókban, akkor beszélünk áttétes, vagyis IV-es stádiumú rákról, ami ma már krónikus betegségnek számít.

A rosszindulatú daganatok kialakulása hosszú folyamat. Az egész egyetlen sejt átalakulásával kezdődik, amit a szervezet nem tudott hatástalanítani. Ez a sejt osztódni kezd, míg végül egy kimutatható, észlelhető méretű daganattá nő.

Áttétek akkor alakulnak ki, ha az osztódás során sejtek válnak le, amik képesek egy vér vagy nyirokér falán átjutni, a keringésbe kerülni. A véráramon keresztül már könnyedén eljuthatnak távolabbi szervekbe, ahol megtapadnak, és újra osztódásnak indulnak. Ezek lesznek az áttétek.

Mellrák esetén áttétek leggyakrabban a nyirokcsomókban, bőr alatti kötőszövetben, májban, tüdőben, csontokban és az agyban alakulnak ki. Az, hogy ad-e áttétet egy daganat, és ha igen, mikor, az nagyban függ a szövettani típusától. Vannak daganatok, amik rendkívül gyorsan közlekednek a véráramon keresztül, ezért fordulhat elő, hogy egyes estekben már az első diagnóziskor jelen vannak az áttétek, de az is lehetséges, hogy előbb kerül felfedezésre az áttét, mint az elsődleges daganat. 

Tehát mellrák esetén leggyakrabban a csontokon, az agyban, a tüdőben és a májban alakulnak ki áttétek.

Ezek tünetei a következők lehetnek:

• csont: súlyos, erősödő fájdalom, dagadás, fokozott csonttörés
• agy: állandó fejfájás, vagy nyomásérzés a fejen
• tüdő: krónikus köhögés, légzési nehézség
• máj: hasi fájdalom, étvágytalanság, hányinger, hányás, eltérés a laborleleten, viszketés, kiütések