Áttétes mellrák
FB
2021.09.30 16:20

Babát vállalni mellrákkal? Van akinek lehet, van akinek nem.

Babát vállalni mellrákkal? Van akinek lehet, van akinek nem.

Én már a legelején tudtam, hogy nem. Elég nyilvánvaló volt, hogy ez a csomag nem tartalmaz ilyen szabadon választott dolgokat.

Elengedtük. Ez is egy azokból a dolgokból, amivel együtt kell élni. Nincs kérdés. Senki részéről, kivéve az idegeneket, mert az idegenek mindenről többet akarnak kérdezni, mint indokolt. De legyen tőle jó a napjuk. Muhahahaaaa. Szóval igen, mi ezt már azóta tudjuk, hogy először diagnosztizáltak, és nem szeretjük egymást kevésbé, nem hagyott el senki senkit, nagyjából annyira nem számít már, mint… nem tudom, nem számít és kész. Ettől leszünk igazi család, hogy minden, bármilyen nehezítés mellett is együtt vagyunk, és amikor meglátjuk egymást jó érzésünk lesz. Persze nyilván azért beszéltünk róla az orvosommal is, de az is már csak úgy mellesleg volt. Az ember, ha az életéről van szó, nagyon gyorsan mond le dolgokról. Tudom, tudom, a világ legszebb dolga, blablabla… addig, amíg nem lesz egy bármilyen betegséged, ami akadály. Akkor keresned kell mást, ami a világ legjobb dolga. És itt jegyezném meg, hogy az viszont rohadtul bosszantó amikor olyanokat mondanak, hogy „nem baj van idő”, meg „majd ha meggyógyulsz”… És itt akkor megidézném tévésÁbel szellemét: demiééééééééééért?

Szóval. Áttétes mellrákkal egészen egyszerűen orvosilag nem ajánlott gyereket szülni, mert nem jók a túlélési esélyek. Ez nagyon csúnyán hangzik, tudom, de tulajdonképpen teljesen érthető. Nagyon fontos tudni, hogy áttétes mellrák esetén (távoli áttétről beszélünk, nem nyirokcsomókról) már a szervezetben több helyen is megtalálható a daganat, a vérkeringésben is több, mint valószínű, hogy vannak keringő ráksejtek, a különböző gyógyszerekkel pedig ezeket próbálják kordában tartani. 

A legtöbb… aminek utána tudtam nézni… áttétes mellrákra alkalmazott gyógyszer betegtájékoztatójában nagyon határozottan le van írva, hogy ne, semmiképpen se, ha terhes vagy. Amin lehet elméletben vitatkozni, de szinte biztos, hogy nem poénból. Ezeket a gyógyszereket mondhatjuk, hogy sokáig kell szedni, engem nyolc éve kezelnek, és megbeszéltük, hogy nagyon valószínűleg életem végéig szükség lesz rá... aztán lehet, hogy majd megint egy másikra, és ez így megy, mert ez a betegség ilyen. (Bármennyire utálom, és sokszor hagynám a fenébe, azért szeretek élni, na.)  Ez pedig egyet jelent nagyon biztosan: ahhoz, hogy valaki ezzel a betegséggel babát vállaljon, abba kell hagynia a gyógyszereket. Azokat, amik nyugiba tartják a rákot. Amik most nagyon durva leszek, de segítenek életben maradni. Nagyon barátságos ajánlat. Lehet, hogy ez is az oka, hogy nem ajánlják… 

Mondjuk én nem mondom, hogy a világ legegyszerűbb dolga, mert nem az, nagyon sok munka van benne, de ha nincs más választás, akkor azért elég nagy luxus lenne elb@szni az időt arra, hogy ezen kesergek/kesergünk. Áttétes mellrákkal is lehet majdnem teljes életet élni… persze attól függ, kinek mit jelent a teljes. 

Más.

Na, de akiknél korai stádiumban diagnosztizálják a rákot, hát ők sokkal szerencsésebbek. Ha korai mellrák, akkor lehet. Ami egy elég jó hír nem? Ha hormonreceptor pozitív akkor is lehet, akár az általánosan elfogadott 5 éven belül is, ha kifutna az időből. Nagy klinikai vizsgálatok is azt mondják, hogy alapos utánajárás után, az orvosokkal konzultálva be lehet vállalni. Egyszerűen csak nem hipp-hopp beleugrik az ember, hanem gondolkodik, információt gyűjt, dönt együtt az orvosaival.

Egy kicsit nehezebb dolog, de nem lehetetlen, hogy a tripla negatív mellrák kiújulási kockázata a legnagyobb, és erős kemoterápiát kapnak. Ha ez alatt a petefészek funkciót felfüggesztik, az a petesejteket nem nagyon érinti. De ha nem, akkor nehezebb lesz a teherbe esés. Érdemesebb előtte petesejtet levenni. Ilyen esetben, ha gondolkodtok babavállalásban, akkor erről mindenképp beszéljetek az onkológussal, nőgyógyásszal, meg mindenféle gyógyásszal, az a biztos. BRCA pozitív esetben sem kell azonnal automatikusan lemondani róla, de meg kell beszélni a kezelőorvossal.

Ezeket most csak így gyorsan általánosságban szedtük össze. Ha ilyesmin gondolkodsz, akkor mindenképp beszélj az orvosoddal, mert ő az, aki ismeri a betegséged részleteit, és a lehetőségeidet. Szóval a lényeg, hogy nem kizárt. Ha úgy érzitek, nyugodtan kérjetek több szakvéleményt, mert ez egy tényleg nagyon fontos dolog. És ha lehet, akkor miért ne...

 

Forrás: Dr. Petrányi Ágota, onkológus